A Beagle fajtát évszázadok óta tenyésztik az Egyesült Királyságban. A fajta leírása az elsők között történt, az egységes tenyésztési szemlélet az Angol Beagle Club 1890-ben történt megalakulásától számítható.
A Beagle a kopók egyik legősibb fajtája, melynek jelenlegi megjelenését Angliában alakították ki. Elnevezése valószínűleg méretéből adódik, a kelta, óangol beag, begle szóból ered, melyre a legkisebb kopófajtaként rá is szolgál. Már a 3. századi krónikák is említenek olyan kutyát, melyet apróvadas vadászatra használtak. A fajta neve a 15. században bukkan fel először írott szövegben, később többek között Thomas Bewick ír 1790-ben a legkisebb kopóról, mely fáradhatatlan a vadászatban és ugatása lágy, dallamos.
Közvetlen őse nagy valószínűséggel a 17.-században kitenyésztett harrier /nyulászó/ kopók között keresendő.
Ezen kopók számtalan különböző fajtájának összeolvadásából létrejött néhány fajta egyike lehetett a Beagle közvetlen őse. Hazájában jellemzően nyúlvadászatra használták, párban vagy kisebb falkában. Az idők folyamán azonban fokozatosan megváltozott a vadászat célja, átalakult a Beagle falkás vadászat, a beagling. Míg korábban az élelemszerzés, napjainkra az elsődleges cél a sport lett, a zsákmány elejtése helyett a mozgás öröme. A fajta egységes tenyésztésének kezdete 1890-re, az Angol Beagle Club megalakulására datálható. A beagling Anglián kívül az Egyesült Államokban is igen elterjedt, ahol a kedvező körülmények miatt /hatalmas, szabad területek/ a mai napig sokan űzik. A vadászat eredeti céljának megváltozásával átalakult maga a beagling is. Ott ahol lehetőség van e neves sport űzésére /Magyarországon tilos a kopózás minden formája/, ott a Beagle tulajdonosok egyesületbe tömörülve területet bérelnek, ahol nyulakat tenyésztenek. A versenyeken a Beagleket párokba sorsolják, és úgy engedik a nyúl nyomába, viszont nem cél, hogy a nyulat el is kapják. A bírók a kutyák munkájának pontosságát, stílusát értékelik, figyelembe véve, hogy a nyomról bármikor visszahívhatónak kell lenniük, és a kettő közül a jobb jut tovább. Nagy tömegben együtt tartva sem marakszik a falkatársaival, s ezért kísérleti állatként az orvostudomány is szívesen használja. Kiváló szaglása miatt Amerikában a rendvédelmi szerveknél /határőrség, rendőrség/ is alkalmazzák. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium Beagle Brigade néven külön egységet tart fenn belőlük.
Érdekes, hogy a II. Világháború előtti időszakban – amikor nagy divatja volt az angol fajtáknak – nem volt Beagle Magyarországon. A Magyar Ebtörzskönyv első Beagle bejegyzése egy 1971-es születésű , import kan a MET (vegyes fajta) 3904 számú kutyája, Hayday Princ Fülöp, a második egy B törzskönyves kutya Diane (MET 4328), a következő – MET 4376 – Beagle volt az első , amelyik részt vett a magyar állomány kialakításában: Lovely Lara von Schloss Wolfpassing.
Az első alom – Maverick M. – 1979-ben született B törzskönyvű szülőktől. A magyar Beagle állomány kialakulása a következőkben foglalható össze:
A kísérleti Beagle állományokból elszármazott “B” törzskönyvezett kutyák, illetve a NEVIKI Nevitox kennelének – a White Eagle Lab (USA) törzséből származó – MEOE által törzskönyvezett állománya Az ausztriai fedezések: Millmar Barrister (Batusfalvi P,R alom), November von Helvesiek (Lukács-Lucky D alom), TrueLines Golden Nugget (Lukács-Lucky E alom), Ernie Envoy von Rechberg (Törökkúti T alom), Ossi vom Mitterfeld (Törökkúti S alom), Erskine Earl of Stonebridge (Liliomhegyi-foltos D alom) Angol import kanok fedezéséből származó almok: Roffit Snowstorm igen nagy mértékben javított a magyar állományon, elsősorban a fej alakulásában Fertrac Diplomat – sajnos nem rendelkezik MEOE által honosított törzskönyvvel. Ő csak az MKSZ Diana Beagle Club által törzskönyvezett állományban szerepel, Theo of Dialynne aki 1993. márciusában érkezett Magyarországra, apja 1991-1992-ben az év legjobb tenyészállata címet érte el Angliában.
Alapvetően két dolog nehezítette illetve nehezíti meg a Beagle tenyésztését Magyarországon:
A Beagle tenyésztők egy része (minden valószínűség szerint) sajnos kísérleti célra tenyésztett kutyát, három “tenyésztő” a 80 -as években mintegy 125 Beagle-t “termelt” , akiknek sehol sincs nyoma! 126 NEVITOX Beagle-t törzskönyveztek egyértelműen a kísérleti állomány kialakítása céljából. 1990-ben megalakult az MKSZ Diana Beagle Clubja, amely megosztotta az egységes Beagle törzskönyvezést, mivel a Diana törzskönyvű kutyák csak “B” törzskönyvet kaphatnak a MEOE -ben
Beagle története
Forrás: Beagle Club Online
A Beagle fajtát évszázadok óta tenyésztik az Egyesült Királyságban. A fajta leírása az elsők között történt, az egységes tenyésztési szemlélet az Angol Beagle Club 1890-ben történt megalakulásától számítható.
A Beagle a kopók egyik legősibb fajtája, melynek jelenlegi megjelenését Angliában alakították ki. Elnevezése valószínűleg méretéből adódik, a kelta, óangol beag, begle szóból ered, melyre a legkisebb kopófajtaként rá is szolgál. Már a 3. századi krónikák is említenek olyan kutyát, melyet apróvadas vadászatra használtak. A fajta neve a 15. században bukkan fel először írott szövegben, később többek között Thomas Bewick ír 1790-ben a legkisebb kopóról, mely fáradhatatlan a vadászatban és ugatása lágy, dallamos.
Közvetlen őse nagy valószínűséggel a 17.-században kitenyésztett harrier /nyulászó/ kopók között keresendő.
Ezen kopók számtalan különböző fajtájának összeolvadásából létrejött néhány fajta egyike lehetett a Beagle közvetlen őse. Hazájában jellemzően nyúlvadászatra használták, párban vagy kisebb falkában. Az idők folyamán azonban fokozatosan megváltozott a vadászat célja, átalakult a Beagle falkás vadászat, a beagling. Míg korábban az élelemszerzés, napjainkra az elsődleges cél a sport lett, a zsákmány elejtése helyett a mozgás öröme. A fajta egységes tenyésztésének kezdete 1890-re, az Angol Beagle Club megalakulására datálható. A beagling Anglián kívül az Egyesült Államokban is igen elterjedt, ahol a kedvező körülmények miatt /hatalmas, szabad területek/ a mai napig sokan űzik. A vadászat eredeti céljának megváltozásával átalakult maga a beagling is. Ott ahol lehetőség van e neves sport űzésére /Magyarországon tilos a kopózás minden formája/, ott a Beagle tulajdonosok egyesületbe tömörülve területet bérelnek, ahol nyulakat tenyésztenek. A versenyeken a Beagleket párokba sorsolják, és úgy engedik a nyúl nyomába, viszont nem cél, hogy a nyulat el is kapják. A bírók a kutyák munkájának pontosságát, stílusát értékelik, figyelembe véve, hogy a nyomról bármikor visszahívhatónak kell lenniük, és a kettő közül a jobb jut tovább. Nagy tömegben együtt tartva sem marakszik a falkatársaival, s ezért kísérleti állatként az orvostudomány is szívesen használja. Kiváló szaglása miatt Amerikában a rendvédelmi szerveknél /határőrség, rendőrség/ is alkalmazzák. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium Beagle Brigade néven külön egységet tart fenn belőlük.
Érdekes, hogy a II. Világháború előtti időszakban – amikor nagy divatja volt az angol fajtáknak – nem volt Beagle Magyarországon. A Magyar Ebtörzskönyv első Beagle bejegyzése egy 1971-es születésű , import kan a MET (vegyes fajta) 3904 számú kutyája, Hayday Princ Fülöp, a második egy B törzskönyves kutya Diane (MET 4328), a következő – MET 4376 – Beagle volt az első , amelyik részt vett a magyar állomány kialakításában: Lovely Lara von Schloss Wolfpassing.
Az első alom – Maverick M. – 1979-ben született B törzskönyvű szülőktől. A magyar Beagle állomány kialakulása a következőkben foglalható össze:
A kísérleti Beagle állományokból elszármazott “B” törzskönyvezett kutyák, illetve a NEVIKI Nevitox kennelének – a White Eagle Lab (USA) törzséből származó – MEOE által törzskönyvezett állománya Az ausztriai fedezések: Millmar Barrister (Batusfalvi P,R alom), November von Helvesiek (Lukács-Lucky D alom), TrueLines Golden Nugget (Lukács-Lucky E alom), Ernie Envoy von Rechberg (Törökkúti T alom), Ossi vom Mitterfeld (Törökkúti S alom), Erskine Earl of Stonebridge (Liliomhegyi-foltos D alom) Angol import kanok fedezéséből származó almok: Roffit Snowstorm igen nagy mértékben javított a magyar állományon, elsősorban a fej alakulásában Fertrac Diplomat – sajnos nem rendelkezik MEOE által honosított törzskönyvvel. Ő csak az MKSZ Diana Beagle Club által törzskönyvezett állományban szerepel, Theo of Dialynne aki 1993. márciusában érkezett Magyarországra, apja 1991-1992-ben az év legjobb tenyészállata címet érte el Angliában.
Alapvetően két dolog nehezítette illetve nehezíti meg a Beagle tenyésztését Magyarországon:
A Beagle tenyésztők egy része (minden valószínűség szerint) sajnos kísérleti célra tenyésztett kutyát, három “tenyésztő” a 80 -as években mintegy 125 Beagle-t “termelt” , akiknek sehol sincs nyoma! 126 NEVITOX Beagle-t törzskönyveztek egyértelműen a kísérleti állomány kialakítása céljából. 1990-ben megalakult az MKSZ Diana Beagle Clubja, amely megosztotta az egységes Beagle törzskönyvezést, mivel a Diana törzskönyvű kutyák csak “B” törzskönyvet kaphatnak a MEOE -ben